A gótikus horror igazi csemege azoknak, akik kedvelik a lágyabb vonalú, kevésbé sokkoló vagy épp kissé romantikus borzongást (is). A mai MovieGeek posztban a horrornak erről az al-műfajáról olvashatsz, miközben szépen végigjárjuk az útját a kedvenc évtizedeink fimművészetében, feltárjuk az irodalmi gyökereit és megnézzük, mely tulajdonságai teszik ezt az egyik legszebb és legsötétebb zsánerré a horror berkein belül. 

Mivel példaként jónéhány film is feltűnik a posztban, ezért a leírás nyomokban SPOLIERt tartalmazhat, szóval, csak csínján. 

És ha ezekkel megvagyunk, akkor karót hegyezz, fáklyát magasra tarts, nagy levegő, indulunk.

Elhagyatott ház; rég elkövetett bűnök; a múlt árnyai. A gótikus horror otthagyta a kézjegyét Clive Barker legendás Hellraiser című filmjén is. 

A gótikus horror árnyai a múlt sötét titkaiból emelkednek ki. Olyan történetek ezek, amelyek a mesékből erednek és amelykben az emberek legmélyebb félelmei szállnak szembe az ismeretlen és természetfeletti rémségekkel. Ez a stílus, amely már a 18. század végén gyökeret vert az irodalomban, nem pusztult el a modern világ fényében, sőt az 80-as, 90-es és 00-es évek mozivásznain új formában kísértett tovább, fenntartva sötét szimbolizmusát és baljós hangulatát, megfűszerezve a kor újító technikáival és esztétikájával.

A gótikus horror kezdeti felbukkanása az irodalomban

A gótikus horror eredete egészen az 1700-as évek végéig nyúlik vissza, amikor is Horace Walpole 1764-ben megírta az Otrantói várkastély című regényét ( eredeti címe: The Castle of Otranto, tudtommal magyarul sajnos  eddig még nem jelent meg), amely az első, igazi gótikus műnek tekinthető. Ezt követően a műfaj gyorsan népszerűvé vált, és az olyan írók, mint Ann Radcliffe, Matthew Gregory Lewis, valamint Mary Shelley fűzték tovább a sötét fonalat. Ezen regényekben régi kastélyok, elátkozott helyek, titokzatos szellemek, bűnös szenvedélyek és az emberi lélek mélyére merészkedő kérdések uralták a cselekményt.

Shelley Frankensteinje különösen fontos mérföldkő, hiszen nemcsak a gótikus horrort, hanem a tudomány és a természetfeletti közötti összefonódást is behozta a képbe, egy örökérvényű szörnyet teremtve, amely tovább kísértett az elkövetkező évszázadokban. (És azt a legutóbbi MovieGeek posztból már tudjuk, hogy a testhorror is ettől a regénytől indult.) Ezt követően Bram Stoker Drakulája tette a vámpírmítoszokat a popkultúra részévé, és örökre beírta magát a gótikus horror aranykönyvébe.

A gótikus horror újjászületése a vásznon: Az 1980-as évek

Az 1980-as években a horrorfilm világa drámai változásokon ment keresztül. A régi félelmek új köntösben tértek vissza, hogy kísértsék a nézőt. A technológiai fejlődés és az egyre kifinomultabb speciális effektek azt is lehetővé tették a rendezők számára, hogy a gótikus horror képi világát látványosan újraértelmezzék. A sötétség, az ismeretlentől való rettegés és a természetfeletti továbbra is jelen voltak a vásznon, de most már a kortárs világ elemeivel ötvözve emelték az adrenalinszintünket.

Tony Scott 1983-as filmje, Az éhség (The Hunger), a vámpírmítosz egy modern, dekadens és érzéki változata volt. A film két zseniális főszereplője, David Bowie és Catherine Deneuve örökké élő vámpírpárként jelennek meg a vásznon, hogy halálos vonzerővel csábítsák áldozataikat. Az 1980-as évek gótikus horrorfilmjeiben gyakran keveredett a szexualitás, az erőszak és az elkerülhetetlen végzet motívuma, amely már a klasszikus gótikus regényekben is jelen volt, de most nyers és sötét képekkel egészült ki.

Egy másik meghatározó darab, amely a 80-as évek gótikus horrorfilmjeit formálta, A fenevad napja (The Day of the Beast, 1995), Alejandro Amenábar rendezésében, amely Spanyolország sötét, gótikus árnyalatú tájain játszódik. Bár ez a film keveri a humort és a gótikát, a sötétség atmoszférája és a természetfeletti erők továbbra is a központban maradnak.

A Hellraiser (1987) című film, Clive Barker alkotása, egy másik jelentős mérföldkő a gótikus horror modern újraértelmezésében. Bár a film alapja a testhorror egy kevés misztikummal keverve, vagyis pokolbéli szörnyek és dimenziók keveréke, a történet középpontjában egy sötét, rejtélyes tárgy, a Lament Configuration áll (nem is tudom, van-e magyar neve; egy puzzle kockáról van szó, amit, ha a megfelelő kombinációban forgatsz el, kiérdemled az örök szenvedést egy pokoli dimenzióban), amely az ártatlanokat a végzetükbe taszítja. Ez a film felfedi a gótikus horror alapvető aspektusait: az emberi vágyak és a természetfeletti közötti konfliktust, amely végzetes következményekkel járhat.

Jonathan Harker Dracula kastélyában kóborol; a gótikus horror imádja az elhagytott, ódon helyszíneket.

A sötét elegancia: A 90-es évek gótikus horrorja

Az 1990-es években a gótikus horror a grandiózus látványvilág és a finomabb, pszichológiai szörnyűségek felé fordult. Francis Ford Coppola 1992-es Drakulája (itt írtam róla) az egyik legjelentősebb alkotás ebben az évtizedben, amely visszanyúlt Bram Stoker eredeti regényéhez, miközben egyedülálló, vizuálisan gazdag és érzéki értelmezést nyújtott. A film látványvilága egyszerre idézte meg a klasszikus gótikus atmoszférát és hozott be egy új, szinte barokkos gazdagságú képi világot. (Van, aki túlzásnak tartja a film látványát, én ezért is imádom.) Gary Oldman alakítása Drakula grófként, egy olyan karaktert teremtett, aki egyszerre volt szenvedélyes és halhatatlan; szerető és szörnyeteg.

Az 1990-es évek másik ikonikus gótikus horrorfilmje Neil Jordan Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire, 1994) című alkotása, amely Anne Rice népszerű vámpírregénye alapján készült. Louis (Brad Pitt) és Lestat (Tom Cruise) karakterei egyfajta új, mélyebb, érzelmekkel teli vámpírmítoszt hoztak be a gótikus horror világába, ahol a halhatatlanság átokként jelenik meg, amitől minden karakter szenved; nem csupán örök élet, hanem örök szenvedés és magány is a jussa annak, aki az ányékot választja a fény helyett.

Hadd említsem még meg Az Alkonyzóna: A film (1990) című mozit, ami az elme belső sötétségeit kutatja, míg Az éjszaka születtei (The Nightbreed, 1990) szintén Clive Barker rendezésében (a mester saját novellájából, a Cabalból írta a forgatókönyvet), az emberi lélek rejtett vágyainak mély bugyraiba kalauzolja a nézőt. (Ez utóbbiban külön érdekes, hogy a stáblistában nem más tűnik fel, mint a testhorror koronázatlan királya, David Cronenberg. Nem mellesleg, a kedvenc filmzeneszerzőm, Danny Elfman is közreműködött ebben a darabban.)

Interjú a vámpírral. Claudia és Louis egy koporsóban alszanak; a gótikus horror vámpírjai már nem csak egyszerű vérszívók, hanem összetett, érzelmes lények. 

A modern kísértetek: A 2000-es évek gótikus újragondolása

Az ezredforduló után a gótikus horror tovább folytatta evolúcióját, és a mozi technológiai fejlődése lehetővé tette a műfaj egy újabb látványos megjelenítését. Coppola Drakulájának hatása még egy évtized múlva is érezhető volt, de a modern gótikus horror új irányokat is felvett, a szellemek és rémálmok világának határát feszegetve.

Guillermo del Toro 2001-es Ördöggerinc (The Devil's Backbone) című filmje a polgárháború által meggyötört Spanyolország árnyékában játszódik. Del Toro egyfajta modern gótikus stílust hozott létre, ahol a múlt szellemei és az emberi tragédia kéz a kézben járnak, és a kísértetek nem feltétlenül gonoszak, de mindenképpen baljós árnyakként lebegnek a történet fölött. 

A 2006-ban megjelent A Faun labirintusa (Pan's Labyrinth) szintén del Toro rendezése, és egy másik példája annak, hogyan alakította a rendező a gótikus horror és a mese műfajainak egybeolvadását. A filmben a kegyetlen valóság és a mágikus világ keveredik, ahol a régi gótikus elemek – sötét erdők, rejtélyes lények, elfeledett múltak – ismét előtérbe kerülnek. Ha még nem volt szerecséd a Faunhoz, ez legyen az első a hétvégi "megnézendő" listádon. Az egyik leggyönyörűbb és legborzongatóbb film, amit valaha láttam. 

A Más világ (The Others, 2001), Nicole Kidman főszereplésével, egy másik kulcsfontosságú gótikus horrorfilm ebből az évtizedből, amely az 1940-es évek Angliájában játszódik. A film a klasszikus gótikus horror hangulatát és pszichológiai rémületét élesíti ki, ahol a főszereplő nő szembesül a házát kísértő titokzatos szellemekkel és a saját múltjával. 

Del Toro gyönyörűen fűzi a mese és a horror szálait ebben a megható és borzongató filmben. A Faun labirintusa a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb gótikus horrorja.

A gótikus horror kortárs hatása

Tehát, mint te is láthattad a 80-as, 90-es és 00-es évek gótikus horrorfilmjei újra és újra visszanyúlnak a klasszikus irodalmi forrásokhoz, de új elemeket is hozzáadnak a műfajhoz. Az emberek félelmei és szorongásai, az emberi lélek sötétsége, valamint a halhatatlanság és a természetfeletti iránti vágy folyamatosan ott lappanganak ezekben a filmekben, akárcsak a régi gótikus regényekben. Az atmoszférikus környezet, a rejtett titkok, és az ismeretlentől való félelem a modern gótikus horror mozivásznán is él és virágzik, ahogyan új generációk fedezik fel a sötétségbe burkolt történeteket, és adják hozzá saját félemeiket.

A gótikus horror tehát nem halt meg, csak új formát öltött. A filmvásznakon tovább kísért, emlékeztetve minket, hogy a múlt titkai és a halhatatlanság iránti vágy mindig is az emberi lélek legmélyebb bugyraiban lakozik majd, míg világ a világ. Az örökké visszatérő árnyak között ott vár ránk a félelem, készen arra, hogy újra és újra lecsapjon.

Na, de mely tulajdonságok is jellemzik pontosan ezt az al-műfajt? Mi dönti el, hogy valóban egy gótikus vagy annak az elemeit felhasználó horrorfilmhez van szerencsénk?

Mint ahogy már említettem, a gótikus horror egy különleges műfaj, amely ötvözi a romantika, a félelem és a természetfeletti elemeit, hogy egyedülállóan sötét, atmoszférikus történeteket alkosson. A gótikus horror jellemzői évszázadok során fejlődtek és alakultak, de van néhány alapvető elem, amelyek meghatározzák a műfaj sajátosságait. 

Atmoszféra és helyszín

A gótikus horror egyik legfontosabb jellemzője az erőteljes atmoszféra, amely azonnal félelmet és baljós érzést kelt. A történetek általában elhagyatott, omladozó kastélyokban, régi kúriákban vagy misztikus, kietlen tájakon játszódnak. A helyszínek szinte önálló karakterekké válnak, amelyekben a múlt árnyai és titkai kísértenek.

• Kastélyok és ódon épületek: Az ódon, sötét és hideg kastélyok, kúriák vagy elhagyatott kolostorok az egyik legjellegzetesebb elemei a gótikus horrornak. Ezek a helyszínek gyakran titkos alagutakat, elrejtett szobákat és elfeledett folyosókat rejtenek, amelyeket az idők során elfeledtek, és ahol régi titkok lappanganak.
• Komor természet: A természet is része a történet atmoszférájának, például a sűrű, sötét erdők, ködös tájak, hullámzó tengerpartok és a villámlással kísért viharok erősítik a félelem érzését.

A természetfeletti és a múlt titkai

A gótikus horror egyik alapvető eleme a természetfeletti jelenléte, amely mindig ott lappang a történet hátterében. A történetekben gyakran bukkannak fel szellemek, démonok, vámpírok és más kísérteties lények, de ezek az erők nem mindig mutatkoznak nyíltan meg. A természetfeletti fenyegetés legtöbbször az ismeretlentől való félelmet idézi elő, és a múlt sötét titkaival fonódik össze.

• Szellemek és kísértetek: A múlt árnyai, szellemek, elhunyt lelkek gyakran térnek vissza, hogy bosszút álljanak, megoldják befejezetlen ügyeiket vagy egyszerűen kísértsék az élőket.
• Vámpírok és szörnyek: A természetfeletti lények közül a vámpírok különösen fontosak a gótikus horrorban, mint a halhatatlanság és az örök szenvedés szimbólumai. Mary Shelley Frankensteinje is szörnyeteg alakjában ölt testet, amely az emberi természet korlátait feszegeti.
• Átkok és jóslatok: A történetekben gyakran találkozunk ősi átkokkal, baljós jóslatokkal, amelyek előre jelzik a szereplők elkerülhetetlen tragédiáját.

Az atmoszféra és a helyszín különösen fontos a gótikus horrorban. Jól tudta ezt Tim Burton is amikor az Álmosvölgy legendáját dirigálta. 

Romantika és szenvedély

A gótikus horror másik meghatározó jellemzője a romantika és a szenvedély erős jelenléte, de ezek gyakran végzetes következményekkel járnak. Az érzelmek, különösen a sötét vágyak, mint a megszállottság, a bűntudat, a féltékenység és a tiltott vonzódás a történetek központi elemei.

• Elérhetetlen szerelem: Gyakori motívum a gótikus horrorban a tiltott vagy tragikus szerelem, ahol a szenvedély és az érzelem mindig szoros összefüggésben van a pusztulással és a végzettel.
• Kétségbeesés és reménytelenség: A főszereplők gyakran olyan helyzetekben találják magukat, ahol az érzelmeik vezérlik őket. Ezen még akkor sem képesek változtatni, ha végzetes döntésekhez vezetik őket.

A hős és a bűnös

A gótikus horror történeteiben a szereplők jellemzése különösen fontos. Gyakran találkozunk olyan hősökkel, akik nem a hagyományos értelemben hősiesek, hanem tele vannak belső konfliktusokkal, bűntudattal vagy kétségekkel.

• Romantikus hős: A romantikus hős gyakran egy sötét, összetett karakter, aki tragikus hibákkal és rejtett titkokkal küzd. Ezek a szereplők nem mindig egyértelműen jók vagy rosszak, hanem morális dilemmák közé szorítva próbálnak döntéseket hozni.
• Antihős vagy bűnös: Sok gótikus horrorban az antihősök is központi szerepet játszanak. Ezek a karakterek olyanok, akik bűnös múltjuk miatt próbálnak vezekelni vagy szenvedni, és akiket gyakran végül elér a sorsuk.

Félelem és feszültség

A gótikus horror egyik legfőbb célja, hogy fokozatosan növelje a feszültséget és a félelmet, általában nem a hirtelen ijesztgetés révén (szerencsére), hanem inkább a baljós hangulat megteremtésével és a rejtett fenyegetés fokozatos feltárásával igyekeznek rémisztgetni.

• Fokozatos feszültségépítés: A gótikus horror nem feltétlenül épít az azonnali ijesztésre, hanem inkább lassan építi fel a feszültséget, elhúzva az ismeretlen fenyegetés feltárását. A főszereplők szembesülnek a rejtélyekkel, és egyre mélyebben merülnek bele a titkokba, miközben a baljós atmoszféra egyre csak nő.
• Pszichológiai horror: A gótikus horror gyakran használ pszichológiai elemeket, ahol a főszereplő elméje is játszik a történetben. A félelem nemcsak a külső fenyegetésből fakad, hanem a szereplők saját belső világából is.

A múlt és a jelen összefonódása

A gótikus horror alapvetően a múltban gyökerezik. A történetek gyakran a rég elfeledett bűnök, tragédiák és titkok feltárásáról szólnak, amelyek továbbra is hatnak a jelenre és változásra, megértésre kényszerítik azt.

• Családi titkok: Gyakori motívum a családi átkok vagy tragédiák, amelyek generációkon átívelő hatással vannak a főszereplőkre. Az elfeledett bűnök kísértik a jelenlegi generációkat, és gyakran az ő hibáik ismétlődnek meg.
• A múlt árnyai: A múlt titkai és a régi bűnök elkerülhetetlenül visszatérnek, hogy kísértsék a főszereplőket, és gyakran végül tragédiához vezetnek. A történetek sokszor olyan kérdéseket feszegetnek, mint a bűnhődés, a megbocsátás vagy a megváltás lehetősége.

A félelem forrásai

A gótikus horrorban a félelem forrásai sokrétűek lehetnek. A természetfeletti fenyegetések mellett a belső, emberi sötétség is jelentős szerepet játszik.

• A tudat szétesése: Gyakran a főszereplők saját elméjükben vesznek el, nem tudják megkülönböztetni a valóságot a képzelettől, ami tovább fokozza a feszültséget.
• A tudomány határai: A gótikus horror néha a tudomány és a természetfeletti találkozásával foglalkozik. Mary Shelley sokszor említett Frankensteinje például a tudományos felfedezések és azok potenciális veszélyeit helyezi középpontba. 

Rejtélyes, tragikus múlt és az elkerülhetetlen végzet; Bernard Rose Kampókéz című filmje is tele van a gótikus horror elemeivel.

Moralitás és bűnhődés

A gótikus horror történetek mély erkölcsi dilemmákat tárnak fel, különösen a bűn, a bűnhődés és a megváltás kérdéseit. A műfaj egyik fő jellemzője az az erős erkölcsi üzenet, amely a karakterek hibáit, döntéseit és azok következményeit helyezi középpontba. Ezek az erkölcsi kérdések összekapcsolódnak a szereplők saját bűneivel, amelyekért általában szenvedniük kell.

Míg a bűn és bűnhődés alapvető témák, a gótikus horror gyakran felveti a megváltás lehetőségét is. A főszereplők, akik bűnt követtek el, gyakran próbálnak szabadulni a múlt árnyékából és megváltást nyerni. Ez a vágy a bűn megbocsátására, a bűnös élet helyrehozására és a végső lelki megnyugvás megtalálására szinte mindig jelen van a műfajban.

• Bűnbánat és vezeklés: A szereplők gyakran vezekelni próbálnak bűneikért, és ez a szenvedés vagy a szenvedés iránti készség adja meg a történet érzelmi középpontját. Azonban a gótikus horror pesszimista természetéből fakadóan a megváltás sokszor elérhetetlennek tűnik, és az erőfeszítések hiábavalónak bizonyulnak.
• Megváltás a halálban: Gyakran a megváltás csak a halálban található meg, amikor a szereplők bűneikért való végső vezeklést követően békére lelnek. Ez a halál nem mindig tragikus, hanem néha felszabadító, egyfajta lelki tisztulásként jelenik meg, amely után az átok vagy a bűnös élet véget ér.

A gótikus horrorban a vallási motívumok is gyakran megjelennek. A vallásos erkölcs, különösen a bűnről, megváltásról és bűnhődésről alkotott elképzelések a műfaj alapvető elemei.

• A keresztény bűn fogalma: Sok gótikus horror a keresztény vallás erkölcsi rendszerére épít, ahol a bűn megbocsátása és a vezeklés központi szerepet kap. A vallásos ikonográfia, mint például a keresztek, templomok és papok gyakran szimbolikus jelentést hordoznak, és a bűntudat, valamint a bűnhődés témái is gyakran vallási kontextusba helyeződnek.
• Kárhozat és megváltás: A történetek gyakran azt sugallják, hogy a bűnösök, ha nem képesek megtalálni a megbocsátást és a megváltást, kárhozatra vannak ítélve. Ez a vallási értelemben vett kárhozat összekapcsolódik a természetfeletti elemekkel, mint például a szellemek vagy a démoni erők, amelyek a bűnösöket üldözik. 

Végzet és elkerülhetetlenség

A gótikus horror világában a szereplők gyakran szembesülnek azzal az érzéssel, hogy sorsuk elkerülhetetlen. A történetek végzetszerűsége, amely a szereplőket arra kárhoztatja, hogy beteljesítsék tragikus útjukat, a műfaj egyik legjellegzetesebb témája.

• Végzetszerűség: A gótikus hősök gyakran egy előre megírt, tragikus végzet felé haladnak, amely elől képtelenek elmenekülni. Ez lehet egy ősi átok, egy régi bűn következménye, vagy egyszerűen az emberi természet törvényszerűségeinek eredménye.
• Katasztrófa érzet: A gótikus történetek atmoszféráját áthatja az a fojtogató érzés, hogy valami szörnyűséges fog történni. A szereplők hiába próbálnak változtatni sorsukon, mindig visszatérnek a tragédia előszobájába.
• Moralizáló hangnem: A gótikus horror erkölcsi hangvétele a történetek alapját képezi. A történetek nemcsak arra figyelmeztetnek, hogy minden bűnnek következménye van, hanem arra is, hogy a bűnös tettek által kiváltott szenvedést nem lehet elkerülni, és ezáltal a műfaj gyakran didaktikus jelleget ölt.

A világ sötétebb oldala

A gótikus horrorban a világ sötét oldala központi szerepet kap. Ez az a rész, ahol a fény elhalványul, és a rejtett erők átveszik az irányítást. Ezek a történetek gyakran a társadalmi rend megbomlását, az emberi természet legsötétebb oldalát és a vallási vagy etikai kérdéseket tárják fel.

• A társadalmi rend megbomlása: A gótikus horror történetek gyakran bemutatják, hogy a felszínen rendezettnek tűnő társadalmak alatt rejtett bűnök és erőszakos események lappanganak. Ezek a történetek azt sugallják, hogy a világ nem olyan stabil, mint amilyennek tűnik.
• Etikai és vallási kérdések: A gótikus horror gyakran szembesíti a szereplőket és az olvasókat olyan kérdésekkel, mint a bűn, a bűnhődés, a megbocsátás és a megváltás. Ezek az erkölcsi dilemmák mély filozófiai kérdéseket vetnek fel az emberi léttel és az isteni vagy természetfeletti beavatkozással kapcsolatban.

Jonathan úton Dracula kastélyába. A fiatal ügyvéd észre sem veszi, ahogy a gróf kíváncsi tekintete követi útját a  Kárpátokon át.

Tudomány és természetfeletti konfliktusa

A gótikus horror különleges helyet foglal el abban, hogy gyakran összekeveri a tudományos racionalitást a természetfelettivel. Mary Shelley Frankensteinje (már megint) az egyik legjobb példa erre a témára, amely az emberi találékonyság és a természet határainak átlépését vizsgálja.

• Tudományos kísérletek és szörnyű következmények: A tudományos haladás nem mindig áldás, a gótikus horrorban gyakran veszélyes, szörnyű következményekkel jár, ahogy az emberek megpróbálják átlépni az ismeretlen határait. Ez az erkölcsi figyelmeztetés gyakran azt sugallja, hogy az emberiség nem képes teljesen megérteni vagy irányítani a természetet.
• Természetfeletti a tudománnyal szemben: A gótikus horror nem mindig választ egyértelműen a tudomány és a természetfeletti között. Gyakran ezek az erők egymással párhuzamosan léteznek, és a főszereplőknek szembe kell nézniük azzal, hogy a világ nem mindig magyarázható logikával vagy tudományos eszközökkel.

A melankólia és szomorúság általános hangulata

A gótikus horror egyfajta elegáns, de nyomasztó hangulatot áraszt. A melankólia, a bánat és az elmúlás érzése áthatja a műfajt, ahol a boldogság rövid és törékeny pillanatokban jelenik meg, amelyet hamarosan el is nyel a sötétség.

• Elmúlás és a halál központi szerepe: A gótikus történetekben a halál, az elmúlás és az ezekhez kapcsolódó szorongás gyakran központi elem. A halál utáni élet, a szellemek és a kísérteties lények jelenléte állandó emlékeztető az élet mulandóságára.
• A romantikus tragédia: A szereplők gyakran nem képesek elérni azt, amit szeretnének, és ezek a tragikus végletek szomorúságot és melankóliát vonnak maguk után. Ez különösen igaz a romantikus kapcsolatokra, amelyek gyakran szenvedéssel és kudarccal végződnek.

A nő hős is, áldozat is

A gótikus horror egyik fontos jellemzője a női főszereplők jelenléte, akik gyakran hősök, de ugyanakkor áldozatok is. A gótikus regényekben és filmekben a női szereplők általában valamilyen természetfeletti vagy erkölcsi konfliktussal szembesülnek, és a szenvedésük központi szerepet játszik a történetben.

• Ártatlan női hős: A gótikus horrorban gyakran találkozunk olyan női karakterekkel, akik fiatalok, ártatlanok és sebezhetők. Ezek a karakterek gyakran szembesülnek egy nagyobb, sötétebb erővel, és próbálnak megmenekülni tőle.
• A sötét női figura: A másik oldalon pedig ott vannak azok a női karakterek, akik erős akaratúak, titokzatosak és gyakran veszélyesek. Ezek a nők nem passzív áldozatok, hanem aktívan alakítják a történet eseményeit, sokszor a természetfeletti erőkkel karöltve.

 És akkor a végén, álljon itt még néhány filmajánló, ha megjött volna a kedved a gótikus horrorhoz. :)

1980-as évek

1. A ragyogás (The Shining, 1980) – Már hallom, ahogy hőbörögsz, de nyugi. Stanley Kubrick Stephen King klasszikus regénye alapján készült filmje egyértelműen az egyik legikonikusabb horrorfilm, amely egy elhagyatott szállodában játszódik, ahol az idő és a tér elmosódik, és a főszereplő lassan őrületbe zuhan. A film elsősorban pszichohorror, de számos gótikus elemet tartalmaz, mint például a magányos helyszínt, a természetfeletti erőket és a múlt kísérteteit.

2. Az elcserélt gyerek (The Changeling, 1980) – Ez a kanadai gótikus horror egy sötét, baljós történet, amely egy özvegy zeneszerzőről szól, aki egy ódon kastélyba költözik, ahol titokzatos és rémisztő események történnek. A film kiválóan használja a kísérteties helyszínt és a múlt titkait, amelyeket a főszereplő próbál feltárni.

3. Penge a sötétben (A Blade in the Dark, 1983) – Bár nem a legjobban sikerült horror, azért annyira nem is rossz. A Mario Bava által ihletett olasz gótikus horror középpontjában egy filmzeneszerző áll (nyugi, nem elírás, etényleg az), aki egy izolált házban írja következő projektjét. Ahogy a házban egyre titokzatosabb és rémisztőbb események történnek, az őrület és a gyilkosság árnyai kísértik.

4. Kopogó szellem (Poltergeist, 1982) – Bár Spielberg és Tobe Hooper filmje inkább természetfeletti horror, a gótikus horror motívumai is jelen vannak: a ház, amelyet szellemek kísértenek, és a család, amely szembesül a múlt baljós titkaival.

1990-es évek

1. Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow, 1999) – Tim Burton (a legnagyobb!!!) rendezése Washington Irving novellája alapján egy igazán gótikus atmoszférát teremtett. A film visszatér a klasszikus elemekhez: ködbe burkolózó falvak, elhagyatott kastélyok és a természetfeletti kísértetek – különösen a Fej nélküli Lovas alakja rémisztő igazán.

2. Kampókéz (Candyman, 1992) – Bernard Rose filmje Clive Barker novellája alapján készült, és a modern Chicago gettójában játszódik. A film egy városi legendára épül, ahol egy szörnyű, tragikus sorsú alak kísért. A gótikus horror elemek, mint a rejtélyes, tragikus múlt és az elkerülhetetlen végzet, erőteljesen jelen vannak. A blogon itt olvashatsz róla.

3. Drakula (Bram Stoker's Dracula, 1992) – A Coppola által rendezett filmben az atmoszférikus gótikus látványvilág, a romantikus szenvedélyek és a halhatatlanság tragédiája hangsúlyozza a klasszikus gótikus horror elemeit. A látványvilág és a történet grandiózus, barokkos stílusban mutatja be Drakula gróf mítoszát. A héten írtam róla, itt olvashatod el.

4. A holló (The Crow, 1994) – Bár nem igazán horror és nem teljesen a hagyományos gótikus horror körébe sorolható, mégis Alex Proyas rendezése egy szürreális, sötét, gótikus világban játszódik, ahol egy halott hősszerelmes tér vissza bosszúálló szellemként. A film stílusa és tragikus hőse a gótikus horror alapvető elemeit idézi.

5. Farkaséhség (Ravenous, 1999) – Ez az amerikai-brit horror-western a vadnyugati horror és a gótika elemeit ötvözi, egy olyan kannibál történet, amely az elhagyatottság és a természetfeletti elemek határmezsgyéjén egyensúlyozik. A film komor hangulata, a múlt bűnei és a túlvilági erők jelenléte erős gótikus hatást kölcsönöz neki.

Az Árvaház című filmben J.A. Bayona "a klasszikus gótikus helyszínt és atmoszférát idézi meg, és pszichológiai mélységeket ad hozzá a történethez."

2000-es évek

1. Más világ (The Others, 2001) – Nicole Kidman főszereplésével ez a film egy modern gótikus horror klasszikus (fokozzam még? :D), amely egy sötét, elhagyatott házban játszódik, ahol a múlt kísértetei fenyegetik a jelen lakóit. A film atmoszférája, a rejtélyek, és a pszichológiai feszültség mind a gótikus horror jellegzetes elemei.

2. Silent Hill - A halott város (Silent hill, 2006) – Christophe Gans filmadaptációja a népszerű videojáték alapján, egy sötét, gótikus horrorvilágba kalauzolja a nézőket, ahol a ködbe burkolózó város és annak elfeledett múltja játszik meghatározó szerepet. A film gótikus atmoszférája a helyszín sötétségéből és a természetfeletti rémségek jelenlétéből fakad.

3. Engedj be! (Let the Right One In, 2008) – Ez a svéd film, amely egy különleges barátságot mesél el egy vámpírlány és egy fiatal fiú között, a gótikus horror és a romantika finom egyensúlyára épül. A történet a vámpírmítosz újragondolásával foglalkozik, és a film hű marad a klasszikus gótikus elemekhez, mint a magány, a sötét titkok és az elkerülhetetlen tragédia.

4. Az árvaház (The Orphanage, 2007) – J.A. Bayona rendezésében ez a spanyol gótikus horrorfilm egy elhagyatott árvaházban játszódik, ahol a múlt kísértetei és titkai újra felszínre törnek. A film a klasszikus gótikus helyszínt és atmoszférát idézi meg, és pszichológiai mélységeket ad hozzá a történethez.

Nos, mint azt te is láthattad, a gótikus horror a művészet és a történetmesélés olyan különleges ága, amely az érzelmek, a sötétség, a természetfeletti és a múlt bűneinek egyedülálló keverékére épít. A műfaj gazdag atmoszférája, tragikus hősei, valamint a végzet és a természetfeletti fenyegetései egy olyan világot teremtenek, amely egyszerre félelmetes és lenyűgöző. A gótikus horror nem csupán ijesztgetni akar, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a múlt és a sötétség elől nem lehet elmenekülni, és minden titok végül napvilágra kerül. 

Örülök, hogy most is velem tartottál és remélem, hogy ezután már könnyebben fedezed fel egy-egy jellegezetssége alapján a gótikus horrort vagy annak befolyását. 

Még két hetünk van a horrorhónapból itt, a blogon. Jövő héten a 2000-es évek egyik jófajta filmje vár ránk, legyen meglepi, hogy mit hozok. Az utolsó hét pedig megint egy trashfilmé lesz és hát jönnek a MovieGeek posztok is szépen sorjában.

Van Facebook oldalunk is, ahol ehhez a bejegyzéshez kapcsolódóan a gótikus horror és a mesék kapcsolatát és hasonlóságait vizsgálgatom egy ennél jóval rövidebb posztban. :) Szóval, megéri oda is benézni néha. És ha már ott jársz, nyomj a "Követés" gombra is. Köszi. :)

A képek ezúttal is a Film-grab.com oldalról jöttek. 

Szóval, a jövő héten tali itt a blogon. Addig is jó hétvégét, jó filmezést.

Csubroka.

Faszi