Akár hiszed, akár nem, de a '80-as években még egy akció/sci-fi is tele volt önreflexióval az adott korszakra, filozófiai kérdéseket, társadalomkritikákat fogalmazott meg amellett, hogy brutál jól szórakoztatott. 

A Robotzsaru kapcsán is felmerül néhány ilyen kérdés, ezeket szedtem most neked össze 6+1 pontban.

Detroit a nem túl távoli jövőben. A film nem fest a városról optimista képet, és azóta mint tudjuk, a valóság még kiábrándítóbb lett. 

Mint mindig, most is SPOILERes vagyok. Kérlek, ennek tudatában olvass tovább.

Nos, akkor...

Az alábbiakban néhány fontos filozófiai kérdést és témát emelek ki a Robotzsaru kapcsán, amelyek a film központi elemeiként szolgálnak. Vigyázat! A válaszok néha még több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.

1. Az emberi identitás és önazonosság kérdése

• Kérdés: Mi tesz valakit emberré? Hol húzódik a határ az emberi lény és a gép között?
• Válasz: Alex Murphy, miután halálosan megsebesül, egy félig ember, félig gép lényként tér vissza. Ő lesz a Robotzsaru. Mint kiderül; a tudatát nem sikerült kiírtani a gépből, ezért a film során Murphy azzal küzd, hogy visszanyerje emberi identitását és emlékeit, miközben a belé programozott direktívák és parancsok igyekeznek irányíthatóvá tenni őt. A film felveti a kérdést, hogy ha valaki fizikailag géppé válik, megmarad-e embernek, és mi történik az emberi tudattal és önazonossággal? Hol van a határ gép és ember között? Egyáltalán megoldható a tudat ilyen formában történő megőrzése és ha igen, milyen felelősséggel járna egy ilyen áthelyezés?

"Dögös leszel, érted? Dögös!" Murphy épp átalakul Robotzsaruvá.

2. Szabad akarat vs. determináció

• Kérdés: Van-e valódi szabad akaratunk, vagy tetteink előre meghatározottak? Megörökölheti-e a testet a halál után a munkáltató? És rendelkezhet-e vele, ha a tudat visszatér?
• Válasz: Murphy szabad akaratát erősen korlátozzák a belé programozott direktívák és az OCP által beállított szabályok. A film kérdése, hogy mennyire rendelkezik szabad akarattal egy olyan lény, akinek a döntéseit előre meghatározzák. Ez a dilemma egyben az emberi lét általános kérdéseit is érinti: mennyire vagyunk mi magunk szabadok döntéseinkben, vagy mennyire irányítanak bennünket külső erők, legyenek azok társadalmi, kulturális vagy technológiai természetűek. A kérdés másik fele talán még félelmetesebb, mint az első. Napjainkban rengeteg helyen fizetünk az adatainkkal bizonyos szolgáltatásokért. Nem nehéz elképzelni egy olyan jövőt, ahol a munkáltató igényt tarthat a testre a halál után. Talán még a tudatra is. Murphy esetében hiába nyerte vissza a tudatát, a testét, az életét többé nem kaphatja vissza. Érdekes munkaszerződés lehetett az övé...

Murphy, miután saját kezébe akarta venni a sorsát, a saját kaszniján érzi meg, mennyire nem értenek vele egyet a főnökei. 

3. Az etika és a technológia kapcsolata

• Kérdés: Milyen etikai kérdéseket vet fel az emberi test és elme technológiai átalakítása? Van-e határa a technológiai fejlesztésnek?
• Válasz: A filmben az OCP által végrehajtott kísérlet, amely során Murphy-t egy robottestbe helyezik, komoly etikai kérdéseket vet fel. Az egyik központi kérdés, hogy meddig mehet el az ember a technológia és a tudomány felhasználásában, mielőtt elveszíti emberségét. (Vagy a lelkét. Ugye, ez sem újdonság, elég sok sci-fi fogalalkozik ezzel már a Frankeinstein óta. Választ eddig nem emlékszem, hoyg kaptunk volna, de ha valamiről lemaradtam, akkor szólj.) Továbbá, milyen jogokkal rendelkezik egy olyan lény, aki részben ember, részben gép? 

Murphy útban egy másik élet felé. 

4. A vállalati kapzsiság és morális felelősség

• Kérdés: Milyen felelősséggel tartoznak a nagyvállalatok a társadalom iránt? Hogyan befolyásolja a kapitalizmus a morális értékeket?
• Válasz: Az OCP, mint a film fő antagonistája, a profithajhászás érdekében figyelmen kívül hagyja az emberi élet értékét és a morális felelősséget. Emlékezz csak a jelentre, miközben Dick Jones felvezeti az ő robotrendőr verzióját, az ED-209 et. Háború, pusztítás, erőszak jelenik meg a legtöbb képernyőn. A film arra figyelmeztet, hogy a korlátlan vállalati hatalom és kapzsiság milyen káros hatásokkal lehet a társadalomra. Ez a kérdés a mai kor nagyvállalatainak felelősségét és hatását is érinti. Úgy tűnik, azóta sem sikerült ezeket a kérdéseket megfelelően kezelnije a döntéshozóknak.

Dick Jonesnak még a szeme sem áll jól, nem hogy a mosolya.

5. Az emberi test és lélek szétválaszthatósága

• Kérdés: Elválasztható-e az emberi tudat a testtől? Ha igen, mi történik a lélekkel?
• Válasz: Murphy teste nagyrészt gép, de emberi tudata megmaradt. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire független az emberi lélek vagy tudat a fizikai testtől, és mi történik a lélekkel, ha a test géppé válik. A film ezen keresztül a transzhumanizmus kérdésével is foglalkozik, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne az emberi létet technológiai úton meghosszabbítani vagy feljavítani.

Murphynek először van ideje végigondolni a közelmúlt eseményeit. Nem lehet könnyű.

6. Igazságosság és erőszak

• Kérdés: Igazolja-e az erőszak a cél elérését? Lehet-e igazságot szolgáltatni erőszakkal?
• Válasz: A Robotzsaru brutális erőszakot alkalmaz a bűnözők ellen, ami a film egyik központi kérdését veti fel: vajon igazságos-e ilyen módon fellépni? A film kritikai szemszögből mutatja be, hogy az erőszakra épülő igazságszolgáltatás hosszú távon milyen következményekkel járhat a társadalomra nézve, és hogy az erőszakos eszközök alkalmazása mennyire igazolható.

Clerence most végre megérzi, milyen, amikor őt ütik.

+1. A média hatalma és manipulációja

• Kérdés: Milyen szerepet játszik a média az igazság formálásában és a társadalom irányításában?
• Válasz: A filmben a média manipulációjának erejét látjuk, ahogy a híradók és reklámok trivializálják az erőszakot és a társadalmi problémákat. A film felveti a kérdést, hogy a média milyen hatással van a valóság érzékelésére, és hogyan használható eszközként a hatalom és az irányítás megszerzésére.

A híradó és a reklámok. Nem tudod, nevess vagy elborzadj.

Érdekes, hogy sok ilyen kérdést még ma sem sikerült megválaszolnunk. Ha visszanézünk, az emberiség talán nem a legjobb döntéseit hozta meg az elmúlt 30-40 évben. Szerintem ezért is aktuális lehet ez a film napjainkban is. Épp olyan tükröt igyekszik elénk tartani, mitn 1987-ben.

Bocs, ha kissé komoly oldalról fogtam meg ezt a mozit, de a teljes képhez egy ilyen elemzés is hozzátartozik. 

Murphynek nincs más választása, mint, hogy elfogadja; már nem ember többé.

A héten még a film zenéjéről, valamint a rendezői és az operatőri munkáról értekezünk majd. Pénteken pedig kapod a jövő heti házi feladatodat. A többit meg tudod.

Ja, és a képek ezúttal is a Film-grab.com-ról vannak.

Csá!

Faszi