MovieGeek posztok minden pénteken a Nagyvászon és Hangszóró blogon!
Ez a poszt, ahol még mélyebbre ásunk a heti film rétegei között. És itt bármiről lehet szó; forgatókönyv, rendezés, alakítás, a film hatása, kapcsolata az akkori és a mostani kor emberével, tényleg bármi. Ez a blog úgyis az a hely, ahol menő kockának lenni. Legalábbis, ha a filmekre buksz. :D
Az e heti mozink az 1982-es Rambo (First blood). Ha még nem olvastad volna az összefoglalómat róla, megteheted itt; A háború, mely a hazatérés után is folytatódik - Rambo
Az akciófilm más sosem lesz a régi. Rambo robbantáshoz készülődik.
A filmet Ted Kotcheff rendezte, a főszerepet Sylvester Stallone játsza. A mozi David Morrell azonos című regényéből készült, ez volt Morrell debütáló könyve. Amerikában 1972-ben jelent meg, a magyar kiadás a Victoria Kft. gondosában debütált Csordás Gábor fordításában 1989-ben. Sajnos, manapság nehezen beszerezhető, viszont, ha tudod, olvasd el. Megéri. A forgatókönyvet Michael Kozoll, William Sackheim és Sylvester Stallone jegyzi. Az executive producerek Andrew G. Vajna és Mario Kassar, a zenét Jerry Goldsmith szerezte. Az operatőr Andrew Laszlo volt. A filmet az Orion Pictures forgalmazta.
És ha túl vagyunk az alkotókon, lássunk is hozzá boncolgatáshoz.
Forog a kamera. Rambo menekül.
Mint azt már többször említettem, a Rambo nem egy szokványos akciófilm. Jelentős hatással volt a zsáner fejlődésére, gazdagította is azt, megalapozva az akciófilmek új korszakát. A témaválasztása, a főszereplő karakterének felépítése, mind mind olyan szempont, amiben különbözik a 70-es évek sikeres akciófilmjeitől. Nézzük meg néhány pontban ezeket.
1. Karakterábrázolás
- 70-es évek akcióhősei: A korábbi akciófilmekben a főhősök gyakran voltak egyértelműen pozitív figurák, akik erkölcsileg felsőbbrendűek voltak ellenfeleikkel szemben. Ezek a karakterek, mint például Clint Eastwood Piszkos Harry-je, erős, határozott és sokszor sérthetetlen alakok voltak, akik szinte mindig győztek.
- Rambo karaktere: Rambo egy sokkal összetettebb és törékenyebb hős. Nem csak az ellenségekkel, hanem saját traumáival is küzd. A karaktere sebezhető és magányos, akit nem csak a rendszer, de a társadalom is elhagyott. Ezek mélyebb és emberibb dimenziót adnak neki. Rambo nem feltétlenül győztes, hanem egy túlélő, aki kétségbeesetten próbálja megtalálni a helyét és az igazságát egy olyan világban, amely nem érti őt.
2. Téma és társadalmi üzenet
- 70-es évek akciófilmjei: A korábbi filmek gyakran egyszerűbb, lineáris történeteket meséltek el, amelyek középpontjában a rend és a törvény helyreállítása állt. A társadalmi kommentár gyakran másodlagos volt, és a hangsúly inkább a cselekményen és a látványos akción volt.
- Rambo: A Rambo mélyebb társadalmi kérdéseket is felvetett, mint például a vietnámi háború utáni traumák, a társadalmi kirekesztés és az igazságtalanság. A film nem csupán szórakoztatni akart, hanem reflektálni is egy korszak valós problémáira, így a nézők számára érzelmi és intellektuális kihívást is jelentett.
Rambo egy régi barát nyomában.
3. Erőszak ábrázolása
- 70-es évek akciófilmjei: Az erőszak ábrázolása gyakran stilizált és viszonylag visszafogott volt. A harcjelenetek és lövöldözések inkább látványosak, mintsem brutálisak voltak, és a halálesetek többnyire következmények nélkül maradtak.
- Rambo: A Rambo erőszakos jelenetei sokkal nyersebbek és realisztikusabbak. A film bemutatja az erőszak következményeit és hatásait, különösen a főhősre, akinek cselekedetei nem hősies, hanem szükségszerű túlélési lépések. Ez a realisztikusabb ábrázolás új szintet hozott a zsánerbe, és felhívta a figyelmet az erőszakra.
4. Hős és rendszer viszonya
- 70-es évek akciófilmjei: A hősök gyakran a törvény és a rend oldalán álltak, még akkor is, ha saját szabályaik szerint cselekedtek. A rendszer ellen harcoltak, de végül annak részei maradtak.
- Rambo: Rambo egy olyan karakter, aki a rendszer áldozata. A film nyíltan kritizálja az intézményeket, különösen a háborús veteránokkal való bánásmódot. Ez a kritikus hangvétel új irányt adott az akciófilmeknek, amelyekben a főhős már nem feltétlenül a rendszer védelmezője, hanem annak áldozata vagy ellenzője.
Hatása a zsánerre
A Rambo nemcsak egy új típusú hőst mutatott be, hanem komoly társadalmi és politikai üzeneteket is közvetített, ezzel új dimenziót adva az akciófilm zsánerének. Ennek hatására a 80-as években egyre több olyan produkció készült, amely komplexebb karaktereket és komolyabb témákat dolgozott fel.
Rambonak nincsenek jó emlékei a háborúról.
A Rambo hatása tehát számos filmben tetten érhető, különösen azokban, amelyek központi témája a háborús trauma, az egyéni hősök küzdelme a rendszerek ellen, vagy amelyek kiemelik a túlélésért folytatott harcot. De, hoyg ne csak a számat ártassam, íme néhány film, amelyekben felismerhető a Rambo hatása:
1. Die Hard - Drágán add az életed! (1988)
Bruce Willis karaktere, John McClane, hasonlóan Rambóhoz, egy magányos hős, aki egyedül száll szembe a túlerővel. Az akciókban és a túlélésért folytatott küzdelemben is megjelenik a Rambo hatása.
2. Kommandó (1985)
Arnold Schwarzenegger filmje egy magányos, elit katonáról szól, aki elrabolt lányát próbálja megmenteni. A karakter és a film stílusa erősen emlékeztet Rambóra.
3. Ragadozó (1987)
Ismét Arnold Schwarzenegger, akinek csapata egy vadászó idegennel kerül szembe a dzsungelben. A túlélésért folytatott harc és a katonai kiképzésre épülő akciók visszavezethetők a Rambo örökségére.
4. Rambo II (1985)
Bár közvetlen folytatás, a második Rambo film még inkább befolyásolta a 80-as évek akciófilmjeit, mint az eredeti, hiszen itt Rambó teljes harci dicsőségében jelenik meg, ami később számos akcióhőst inspirált.
5. Tökéletes katona (1992)
A filmben Jean-Claude Van Damme és Dolph Lundgren karakterei génmódosított katonák, akik különböző szempontból küzdenek saját emberiességükkel, ami visszavezethető Rambo belső konfliktusaira.
6. A szikla (1996)
A filmben Sean Connery és Nicolas Cage karakterei egy szigeten próbálják megállítani az ellenséges katonákat, hasonlóan Rambo szorongatott helyzetéhez, miközben a rendszerrel is szembekerülnek.
7. Elrabolva (2008)
Liam Neeson karaktere, Bryan Mills, egy magányos akcióhős, aki minden eszközt bevetve üldözi lánya elrablóit, ami Rambóhoz hasonlóan a személyes bosszú és az igazságszolgáltatás köré épül.
8. A túlélő (2013)
Ez a háborús film Marcus Luttrell valós történetét meséli el, aki egyedül próbál túlélni az ellenséges területen. A film Rambóhoz hasonlóan hangsúlyozza a katonai kiképzést és a túlélési ösztönt.
De persze ez csak néhány film, amelyket valamilyen módon vissza lehet vezetni Ramboig. És miután kitárgyaltunk ennek a mozinak a hatását a következő generációkra, nézzük meg, hogy milyen forrásból táplálkozott a Rambo.
Teasle serrif próbál tújárni Rambo eszén...
Mert a Rambo című film az azonos című (angolul persze csak úgy, mint a film; First blood), David Morrell által írt regényből készült és ahogy az lenni szokott, nem szó szerinti adaptálást látunk a vásznon. Sőt, számos jelentős különbség található a két alkotás között. Ezek a különbségek a karakterek ábrázolásában, a cselekmény részleteiben, valamint a történet által közvetített üzenetekben is megjelennek. De nézzük őket szépen sorban.
1. Rambo karaktere
- A regényben: John Rambo egy sokkal kegyetlenebb figura, aki valódi fenyegetést jelent a környezetére. A regényben Rambo kegyetlenül megöl több rendőrt és katonát, és a történet végére egyre inkább az őrület határára sodródik. A könyv bemutatja, hogy Rambo egy gépezetként működő gyilkológép, akit a háború és a kiképzése teljesen átformált.
- A filmben: Rambo sokkal szimpatikusabb és emberibb karakter. (Ez nagyban köszönhető Stallone-nak, aki szándékosan alakította át a figurát) A filmben Rambo igyekszik elkerülni az erőszakot, és a halálesetek nagy része véletlenül történik, vagy a támadók önhibájából ered. A film Ramboját inkább a túlélés ösztöne hajtja, és erőszakot csak végső eszközként alkalmaz.
2. A történet vége
- A regényben: A történet végén Rambo és Trautman ezredes közötti konfrontáció tragikus kimenetelbe torkollik. Trautman nem lát más lehetőséget, mint hogy megölje Rambót, mert az őrület határára jutott, és már nincs esélye a visszatérésre a normális életbe. Rambo halála szimbolizálja a vietnámi háború pusztító hatását és az amerikai társadalom kudarcát.
- A filmben: A film egy kevésbé végzetes befejezést kínál. Rambo túléli a végső összecsapást, és bár letartóztatják, van remény arra, hogy kezelni lehet a traumáit. A film így egy kevésbé pesszimista képet fest, és lehetőséget hagy a megváltásra.
...de csak Trautman ezredes tudja rávenni Rambot, hogy adja meg magát.
3. Trautman ezredes szerepe
- A regényben: Trautman karaktere sokkal cinikusabb és hidegebb. Ő az, aki Rambo-t a végén megöli, ami azt sugallja, hogy Trautman a rendszer része, amely Rambót először létrehozta, majd elpusztította.
- A filmben: Trautman inkább egy apafigura Rambo számára, aki megpróbálja megmenteni őt, és rávenni, hogy adja meg magát. Bár ő is a rendszer része, a filmben inkább Rambo megmentőjeként jelenik meg, aki próbálja elkerülni a tragédiát.
4. Az erőszak ábrázolása
- A regényben: Az erőszak sokkal explicittebb és brutálisabb. Rambo hidegvérrel öl meg több embert, és a regényben sokkal több haláleset történik.
- A filmben: Az erőszak ábrázolása visszafogottabb. A film inkább az akcióra és a feszültségre helyezi a hangsúlyt, és Rambo nem élvezettel öl, hanem kényszerből, gyakran önvédelemből.
5. A film és a regény által közvetített üzenet
- A regényben: Az üzenet sötétebb és pesszimistább, amely a háború utáni társadalom kudarcaira fókuszál. Rambo karaktere az amerikai társadalom kudarcának szimbóluma, amely nem tudott mit kezdeni a visszatérő veteránokkal.
- A filmben: A film inkább az egyéni túlélésre és a személyes tragédiára koncentrál, egyben reményt is adva. Bár Rambo szembesül a háború utáni traumáival, a film végén van remény arra, hogy kezelhető lesz a helyzete, ami pozitívabb kicsengést ad a történetnek.
Rambo megmutatja mennyi mindenre képes egy katona, ha jó kiképzést kapott.
Összességében, míg a regény egy sötétebb, brutálisabb történetet mesél el, addig a film egy emberibb, empatikusabb megközelítést választott, amely szélesebb közönség számára volt elfogadható és érthető.
Megint csak ismételni tudom magam, akinek van rá lehetősége, olvassa el ezt a regényt. Sajnos csak antikváriumokban találtam meg, de ha rászánod az időt, biztosan be tudod szerezni valahonnan.
És hát ezzel a cikkel a hetünk végére értünk. Baromira élveztem ezzel a filmmel foglalkozni, jó volt megint újranézni.
És ha már itt vagy a blogon és még nem tetted meg, olvasd el az előző bejegyzéseket is a Robotzsaruról, a Kampókézről és a Szellemirtókról is. Köszi a támogatást. ;)
Jövő héten egy fekete komédiára ülünk be, tele a kor szupersztárjaival; Meryl Streep, Goldie Hawn, Bruce Willis, és Isabella Rosselini kalauzolnak el bennünket a, már a 90-es években is túlpörgetett szépségiparba; jön a Jól áll neki a halál.
Jól áll neki a halál. Kíváncsi vagyok, kinek jön még be. :)
Addig is jó hétvégét, jó filmezést.
Tali jövő héten.
Csumedli
Faszi