Még csak tíz éves voltam 1992-ben, szóval ez a film csak évekkel később jutott el hozzám (majd akkor, amikor Ágszi uncsitesómmal elkezdünk tékába járni nyaranta). Akkoriban (érthetően) jobban érdekeltek a horror filmek, a ninjás filmek és hát 1992 a Batman visszatér éve, szóval, láthatod, el voltam foglalva, nem jutott időm a Jól áll neki a halálra. Viszont arra emlékszem, hogy az Ani uncsitesómtól kölcsönkért Popcornban láttam egy rövid cikket a filmről; azzal a képpel reklámozták, amiben Merly Streep épp a zongoránál igyekszik rájönni, hogy merre is áll a feje. Akkor csak tovább lapoztam, de a helyzet azóta, mint látod, megváltozott; nem kell mondjam, nagy a szerelem lobbant köztem és eközött a fekete komádia között.
És akkor indulunk is; drága uraim és hölgyeim, eheti filmünk nem más, mint a korszak egyik legkülönlegesebb mozija; Robert Zemeckis rendezésében, a Jól áll neki a halál.
A szokásos tájékoztató mielőtt hozzákezdünk; csak úgy, mint minden alkalommal, az írás most is tele van SPOILERekkel, csak szólok, hogy ne lepődj meg. :)
Jól áll nekik a halál. Ilyen zseniális szatírát ritkán lát az ember!
Szerintem kevés olyan film létezik, amely a szépség és a fiatalság iránti örökös megszállottságot ennyire szórakoztató és abszurd módon mutatja be a vásznon. Emellett ez a mozi még a speciális effektusok terén is maradandót alkotott, szóval bármelyik oldalról is nézzük, (akár társadalmi szatíraként, akár vígjátékként, akár groteszk fantáziaként aposztrofáljuk), mindenképpen a 90-es évek egyik legemlékezetes mozijával van dolgunk.
Mert, milyen hihetetlenül jó ötlet már, hogy az örök fiatalság titkát nem az irodalmi klasszikusok karakterei, mint például Dorian Gray vagy épp Gilgames, hanem két hiú, egymással örökké versengő nőszemély találja meg. És hát nem is sikerül nekik igazán élni vele, de ezen azt hiszem, senki sem csodálkozik. Szerencsénkre, szörnyű ez a két nő! :D
A film a halhatatlanság sötét oldalát tárja elénk kacagtató és borzongató humorral. Az örök fiatalságra vágyók groteszk, mégis furcsán ismerős kálváriája talán sosem volt még aktuálisabb, mint most, a közösségi média-filterek, az arc-, és bőrszépítő effektek és a plasztikai sebészet virágkorában.
Madeline plazmaszeparációt akar, de valami sokkal izgalmasabb kezelésre kap meghívást.
Hadd foglaljam össze röviden a film cselekéményét, ha valaki még csak most ismerkedne ezzel a mozival:
A Jól áll neki a halál két rivális nőről szól, akik valaha jó barátok voltak: Madeline Ashtonról (Meryl Streep), a hiú és öntelt színésznőről, valamint az önbizalomhiányos, szorongó és túlsúlyos Helen Sharpról (Goldie Hawn). Miután Madeline az ujja köré csavarja Helen szerelmét, Ernest Menville-t (Bruce Willis), a boldogtalan, alkoholista plasztikai sebészt, Helen bosszút esküszik. Az évek múlásával mindkét nő ráakad egy titokzatos boszorkányra (gyönyörű, gyönyörű Izabella Rossellini) és annak varázslatos elixírére, amely örök fiatalságot ígér, ettől pedig a helyzet hamarosan hátborzongatóan bizarr fordulatot vesz.
Ez a mozi tele van rengeteg jó poénnal (szerintem a szinkron is fergeteges), de nézzük meg, a humor mellett minek köszönhető még, hogy ez a film alig öregedett valamicskét az évtizedek során.
Kultuszfilm a láthatáron
Tudom, hogy ezt eddig mindegyik fimnél felhoztam, mint pozitívumot, de hidd el, ebben az esetben is épp olyan igaz, mint azoknál volt; a Jól áll neki a halál az évek során igazi kultuszfilm lett. Ezt pedig egyedi hangvételének és emlékezetes jeleneteinek is köszönheti. Ráadásul az abszurditás mennyisége és az, hogy a film mert kilépni a klasszikus hollywood-i vígjáték kategóriából, meglehetősen nagyot emelt a nívóján. Persze, be is bukhatott volna, ebben a sztoriban épp úgy benne van annak is a lehetősége, de a mozi jó irányba indul és végig tartja is azt, akármilyen őrült helyzetbe kerülnek a szereplők. Viszont minden abszurditása ellenére igyekszik annyira a földön maradni, amennyire ez csak lehetséges.
És ha valaki egy jófajta fekete komádiát keres, azok számára is főnyeremény ez a mozi. A műfaj egyik meghatározó darabja, akárcsak a Harcosok klubja, a Fargo vagy a Doktor Strangelove. Kultikus státusza abban is megnyilvánul, hogy a rajongók évtizedek óta idézik és újra meg újra megnézik (itt vagyok például én is, ebben az évben ez már a negyedik alkalom, hogy végignéztem ezt a mozit), miközben az esztétikai és tematikai elemei folyamatosan jelen vannak a popkultúrában.
Bruce Willis szokatlan szerepben
Drága, jó Bruce Willis! A korszak meghatározó, a még klasszikus értelemben vett, igazi sztárja volt, de eddig a filmig a néző inkább csak akciószínészként gondolt rá. (Azt amúgy tudod róla, hogy ő volt a Mickey hangja a Nicsak, ki beszél első két részében?) A Jól áll neki a halálban viszont egészen más oldalát mutathatta meg. Jó lehetőség volt, remek feladatokkal és szerintem szuperül alakította ezt a komikus, sőt, szinte szánalomra méltó karaktert, ami teljesen eltér a máskor általa játszott kemény, magabiztos figuráktól. Ez az átváltozás különösen izgalmassá teszi a filmet azok számára, akik szeretik Bruce Willis munkáit. Egy kis adag nyitottsággal itt egy újabb réteget fedezhetnek fel a tehetségében.
"Csekk is jó lesz?" Madeline először nem hisz a bájital varázserejében...,
Meryl Streep: "Hogyan lettem drámai színésznő"
Meryl Streep a drámai szerepek királynőjeként ismert, és számos díjat nyert már komoly szerepeiért. Ezt a képet árnyalja egy interjúja, amit ennek a filmnek a kapcsán adott a Cinema magazinnak még 1993-ban. Akkor, ott elmondja; saját magát mindig inkább komikának tartotta, a főiskolán is így ismerték. Viszont a sikereit olyan filmekkel érte el, "melyek komoly, mély értelmű dolgokról szóltak." Ezért inkább drámai színésznőként élt a köztudatban, de egy ideje már szeretett volna vígjátékokban is játszani. És ezt a kijelentését tökéletesen bizonytja a Jól áll neki a halálban. Madeline Ashton szerepében Meryl Streep parádésan jeleníti meg a hiú, önző és kissé tragikomikus karaktert, miközben megőrzi azt az érzelmi mélységet, ami a drámai szerepeiből is ismert. Ez a szerep jól mutatja Streep sokoldalúságát és komikai érzékét.
Egyébként Merylnek volt már ezt megelőzően is említésre méltő komikus szerepe; 1989-ben Roseanne Barr és Ed Begley Jr. oldalán parádézott a Nőstényördög című filmben. Valamikor azt is előszedjük majd. :)
... de aztán a saját szemével is megbizonyosodik róla, hogy a hatása lenyűgöző.
Speciális effektusok
A 90-es években gyorsult fel az a technológiai forradalom, amelynek végén berobban a vásznakra a csilli-villi CGI (Computer-Generated Imagery). Ezek egyik legnagyobb úttörője a Geroge Lucas által 1975-ben alapított Industrial Light & Magic (azaz ILM) volt, akik a Jól áll neki a halál speciális effektjeit is készítették.
És hát a film egyik legmaradandóbb hatása a speciális effektusok terén jelentkezett. A filmben használt vizuális trükkök, mint például az emberi testek deformálódása vagy az ezzekkel kapcsolatos különböző bizarr effektek, mint a lyuk Helen hasán, vagy Madeline kicsavarodott nyaka, akkoriban úttörőnek számítottak. És szerintem ahhoz képest, hogy egy 34 éves filmről van szó, remek munkát végeztek az ILM számítógépes varázslói. Olyannyira, hogy az Akadémia Oscar-díjjal jutalmazta ezeket az effekteket 1993-ban. Ezek aztán későbbi filmeseket is inspirálták és nagyban hozzájárultak a CGI fejlődéséhez, amely a következő években egyre fontosabb szerepet játszott a hollywoodi produkciókban.
Itt kezd el körvonalazódni egy pillanat, amikor lassan megváltozik a filmezés. Egyre kevesebb a díszelt, az animatronics, azaz a robottechonlógia, a forgatásokról eltűnnek a bábok, a stop-motion és elindul egyfajta rettegés is a színészek között, lám; milyen könnyen lecserélik majd hús-vér szereplőket digitálisra. (Ez a riadalom majd akkor lángol fel igazán, amikor Brandon Lee halála után Alex Proyas a digitális technológia segítségével fejezi be a Hollót, de erről majd annál a filmnél beszélünk többet.) Egy szó, mint száz, a Jól áll neki a halál az első filmek egyike, ahol a SFX épp olyan fontos szereplője a filmnek, mint a színészek, hiszen az effektek nemcsak látványosak, hanem narratív szerepet is játszanak; megjelenítik a halhatatlanság abszurditását és borzalmait.
Ironikus humor
Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem nagyon tetszik az ilyen komédia. A szarkazmus iróniával vegyítve szerintem halálosan jó kombó, főképp amikor a karakterek olyan problémákkal küzdenek, amelyeket éppen saját döntéseik okoztak. És bár sok esetben ez is elég egy jó vígjátékhoz, szerencsére ez a film ennyinél nem áll meg. Mert ezek mellett egyszerre sötét, szatirikus és groteszk is. Robert Zemeckis rendezése mesterien keveri a komédiát a horror elemeivel, hogy nézőként egyszerre nevethessünk és borzonghassunk a szereplők, különösen Meryl Streep és Goldie Hawn karaktereinek kínjain; vicces mennyire kétségbeesetten próbálnak fiatalok és szépek maradni, miközben a valóság kegyetlenül az arcukba vágja az öregedés és halandóság elkerülhetetlenségét.
A film számos vicces és abszurd jelenettel játszik, mint amikor a karakterek teste "megrongálódik", de továbbra is élni próbálnak – egyfajta sötét allegóriát teremtve a szépségipar által kínált, valóságtól elrugaszkodott örök fiatalság ígéreteivel. A humor forrása továbbá a karakterek hiúságában és önimádatában is megjelenik, ahogy egymást próbálják túlszárnyalni a fiatalságért folytatott küzdelemben.
Bruce Willis szokatlan, komikus alakítása szintén hozzájárul a film humorához. Ő az, aki az események közepén egyfajta ártatlan kívülállóként próbál boldogulni. A film komikussága tehát éles társadalmi szatíra, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat a szépség és az élet mulandóságán.
Madeline azt sem tudja, hol áll a feje.
Kritikus nézőpont a szépségkultuszról
És ha már kinevettette velünk Zemeckis a szépségkultuszt, nem szégyell kritikát is megfogalmazni vele kapcsolatban. Azt hiszem, oldalakon keresztül lehetne taglalni a negatív részét a örök fiatalság hajszolásának, megmutatni micsoda súlyos következményei is lehetnek egy rosszul átgondolt vagy épp nem a megfelelő orovos által végrehajtott műtétnek, beavatkozásnak.
A film szatirikusan mutatja be a modern társadalom szépség és fiatalság iránti megszállottságát.de emellett rávilágít arra is, hogy a szépségipar és a társadalmi nyomás milyen mértékben képes torzítani az emberek önképét és döntéseit. Ez a kritika különösen releváns maradt az évek során, ahogy a szépségkultusz egyre inkább elterjedt.
Klasszikus '90-es évek hangulat
Ahogyan a Szellemirtók a 80-as évek nagyvárosi létét konzerválta a filmszalagon, a Jól áll neki a halálnak a 90-es években egyre emelkedő sztárkultusz-szellemét sikerült palacka zárnia. (Azért nem tudom, hogy értékeled-e a szóhasználatot ennél a cikknél, mert nem véletlenül tolom tele a szöveget ilyen kis szuper szavakkal.) A film vizuális és esztétikai elemei, a díszletek, a jelmezek és a zene mind mind a '90-es évek elejének hangulatát idézik. Garantálom, ha ebben az időszakban nőttél fel, úgy csap majd arcon a nosztalgia, mint Helen Madeline-t a lapáttal. A film stílusa, amely ötvözi a gótikus és a popkulturális elemeket, egyedülálló és jól megkülönböztethető. Ez a '90-es évek szellemét megragadó hangulat egy újabb réteget ad a film élvezetéhez, és még emlékezetesebbé teszi azt.
Ez pedig sem Madeline-nek, sem Helennek nem sikerül.
Jó rendezés
Robert Zemeckis rendezői munkája kiemelkedő ebben a filmben is. Zemeckis, aki olyan sikerekért felelős, mint a Vissza a jövőbe sorozat, remek egyensúlyt teremt a fekete humor és a dráma között, miközben megőrzi a film könnyedségét és szórakoztató jellegét. A rendezésben tetten érhető a részletekre való figyelem, legyen szó a karakterek fejlődéséről, a vizuális trükkök használatáról, vagy a humor időzítéséről. Zemeckis kiválóan vezeti a történetet, és a szereplők játéka is az ő irányítása alatt nyeri el végső formáját.
Ikonikus jelenetek
A Jól áll neki a halál számos olyan jelenetet tartalmaz, amelyek mélyen bevésődtek a popkultúrába. De hogy melyek is ezek pontosan?
Az egyik legemlékezetesebb jelenet, amikor Ernest, egy veszekedés hevében meglöki Madeline-t, aki leesik a lépcsőn, majd groteszk módon megcsavarodott nyakkal kel fel. Ez a pillanat tökéletesen ötvözi a film fekete humorát és az akkoriban úttörő speciális effektusokat. A jelenet azóta is a „testhorror” humor egyik klasszikus példájaként él a köztudatban.
Helen szintén hasonlóan bizarr sérülést szenved, amikor Madeline egy puskával átlövi a hasát, és egy tökéletesen kerek lyuk marad a testén. Ez a jelenet nemcsak vizuálisan hatásos, de halálosan vicces is, ahogy a karakterek a lehetetlent próbálják elhinni és feldolgozni. Az átlőtt hason át látható dolgok, valamint a sérülés groteszk abszurditása szintén kultikus státuszt értek el.
De ne felejtkezzünk meg a film zárójelenetéről sem, ahol Madeline és Helen lezuhannak a lépcsőn. És hát ezt a sztorit már láttuk egyszer ebben a moziban. Igen, a forgatókönyvíró is jól vizsgázik mesterségbeli tudásából (David Koepp itt is zseniális, neki sok jó sztorit köszönhetünk majd, mint pl a Jurassic Park, a Pánikszoba vagy aTitkos ablak) amikor megismétli a pillanatot, ami elindította ezt az egész őrültekházát. Ám ezúttal nem csak Madeline pottyan le a lépcsőn, Helen is vele zuhan, hogy a lépcső alján mindkettejük teste darabokra törjön. Szuper lezárás, tökéletes pont az "i"-re. Ennél groteszkebb képet aligha festhetett volna a film a halhatatlanság vágyának abszurditásáról.
Valakinek karban kell tartani a nőket és Ernest pont megfelel a célra.
Nem mindennapi történetvezetés
A film cselekménye több váratlan fordulatot és meglepetést tartogat, amelyek folyamatosan fenntartják a néző érdeklődését. A történet kezdete egy szokványos szerelmi háromszögnek tűnik, de hamarosan átvált egy szürreális, groteszk kalandba, ahol a halál és az élet közötti határvonalak elmosódnak. (Érdekes, hog akár zombifilmként is tekinthetünk rá. Ez mondjuk eddig eszembe sem jutott.) A váratlan fordulatok és a karakterek meglepő döntései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a film egyszerre legyen kiszámíthatatlan és szórakoztató. Ez a szokatlan történetvezetés frissen tartja a filmet a teljes játékidő alatt.
Társadalomkritika
A Jól áll neki a halál finoman, de határozottan fogalmaz meg kritikát a társadalomról, különösen a szépség, a fiatalság és a halál kérdéseiről. A film bemutatja, hogy a modern társadalom mennyire megszállottja a fiatalság megőrzésének, és hogy ez a megszállottság milyen szörnyű következményekkel járhat. A film szatirikus hangvétele révén nemcsak szórakoztat, hanem arra is ösztönzi a nézőt, hogy elgondolkodjon a saját élete értékein és prioritásain. Ez a társadalomkritikai aspektus teszi a filmet mélyebb és gondolatébresztőbb élménnyé.
Helen tudja, mitől döglik a légy. Ernest sem tud neki ellenállni.
Erős női karakterek
A film két főszereplője, Madeline Ashton és Helen Sharp, komplex és erős női karakterek, akik nemcsak a külsőségeikre, hanem belső konfliktusaikra is koncentrálnak. Mindkét karakter motivációi és döntései mélyen gyökereznek személyes történeteikben és félelmeikben, amelyek végül groteszk és tragikomikus helyzetekhez vezetnek. A két nő közötti rivalizálás és a halhatatlanság iránti vágyuk erős jellemrajzokat eredményez, amelyek a film egyik legfontosabb hajtóerejét képezik.
Egyébként is imádom Goldie Hawn-t, ezért számíthatsz arra, hogy a legtöbb filmje felbukkan majd itt a blogon.
Megérdemlik egymást. Barátnőkből ellenségek; ellenségekből szövetségesek.
És hát ennek a filmnek sok mondanivalója van a mai kor emberének is.
Olyan világban élünk, ahol a közösségi média és a szépségipar folyamatosan tökéletes megjelenést sugall. A Jól áll neki a halál figyelmeztet arra, hogy a szépség és fiatalság hajszolása torzíthatja az önképet és a valóságérzékelést. A karakterek tragikomikus sorsa pedig arra emlékeztet, hogy a fizikai megjelenés nem az egyetlen vagy legfontosabb tényező az életben.
De beszél még a halhatatlanság iránti vágy veszélyeiről; groteszk módon mutatja be ennek árnyoldalait. A főszereplők végül olyan örökkévalósággal szembesülnek, amely már nem kívánatos, sőt, rémisztő a számukra, de már nincs visszaút. A modern társadalom is sokszor idealizálja a hosszú életet és az öregedés elkerülését, de a film rávilágít arra, hogy a halandóság része az emberi tapasztalatnak. A halhatatlanság keresése elvonhatja a figyelmet az életről, annak értékeiről és az idő múlásának természetes szépségéről.
A film arra is figyelmeztet, hogy az önazonosság és a belső értékek fontosabbak, mint a külsőségek. A szereplők mindent feláldoznak a szépségért, de végül belső ürességgel és boldogtalansággal találják szemben magukat. Ez a tanulság különösen időszerű a mai kor emberének, amikor sokan külső elvárások és társadalmi normák szerint próbálnak élni, miközben elhanyagolják saját belső értékeiket és boldogságukat.
A hiúság és az önimádat a film központi mozgatórugói, amelyek végül tragikus, de komikus helyzetekhez vezetnek. A mai korban, amikor az emberek egyre inkább a külvilág visszajelzései alapján ítélik meg magukat, a film arra figyelmeztet, hogy a túlzott hiúság romboló hatású lehet, és elvonhatja a figyelmet az életről és annak valós értékeiről.
"Újra lány vagyok!" Madeline nem tud betelni magával.
Végül, a film arra is rámutat, hogy a nevetés és a viccek segíthetnek a nehézségek és az élet kihívásainak kezelésében. A groteszk humor, amely a Jól áll neki a halál jellegzetessége, arra ösztönözhet, hogy ne vegyük magunkat és az élet kihívásait túl komolyan, és hogy néha a legnehezebb helyzetekben is találjunk valami nevetnivalót.
A Jól áll neki a halál különleges abban a tekintetben, hogy egyszerre képes szórakoztatni és mélyebb gondolatokat ébreszteni a nézőben. A film humora könnyed és szórakoztató, miközben a történet mögöttes üzenetei, mint a halhatatlanság keresése és a szépség iránti megszállottság, komolyabb filozófiai és társadalmi kérdéseket vetnek fel. Ez a kettősség adja a film erejét: egyszerre lehet rajta nevetni és elgondolkodni azon, hogy mit is jelent igazán élni és megöregedni.
Hát ennyi lett volna mára. Pénteken jön a szokásos #MovieGeek poszt, amiben a korszak speciális effekjeit nézzük meg egy kicsit közelebbről.
Addig is, a legjobbakat!
Csumedli
Faszi
