A 90-es évek filmjei különleges helyet foglalnak el a mozitörténelemben. Ez az időszak a speciális effektusok (VFX) szempontjából is egy valódi aranykor volt, amikor a technológiai innovációk egymás után változtatták meg a filmkészítést, új távlatokat nyitva a rendezők és a közönség számára egyaránt. Az iparág fejlődése ebben az évtizedben látványos volt, amelyet számos ikonikus film és emlékezetes jelenet fémjelez. 

És akkor itt meg is állunk egy pillanatra, hogy tisztázzuk: van különbség a VFX és a CGI között?

A válasz pedig az, hogy igen, van különbség a VFX (Visual Effects) és a CGI (Computer-Generated Imagery) között, bár a két fogalom gyakran kapcsolódik egymáshoz, és sokszor együtt használják őket a filmkészítés során.

Akkor melyik micsoda? 

A CGI (Computer-Generated Imagery) kifejezés konkrétan a számítógépes grafikával előállított képeket jelenti. Ez magában foglalhatja:

• 3D modellezést: Számítógépes programok segítségével létrehozott háromdimenziós objektumok és karakterek.
• Animációt: A CGI nemcsak statikus képeket, hanem mozgóképeket is magában foglalhat, amelyek a 3D modellek animálásával jönnek létre.
• Textúrázást és renderelést: A 3D modellekhez valósághű textúrákat és fényhatásokat adnak, majd a renderelés során ezeket képkockák sorozatává alakítják, amelyek végül a filmben látható jeleneteket alkotják.

A CGI tehát egy eszköz vagy technológia, amelyet speciális effektusok előállítására használnak.

Ellenben a VFX (Visual Effects vagyis bármilyen meglepő :) Vizuális effektek) egy tágabb kifejezés, amely minden olyan vizuális effektust magában foglal, amelyeket utólag adnak hozzá egy filmhez vagy videóhoz. Ez lehet:

• CGI: A VFX része, amikor számítógépes grafikával létrehozott elemeket adnak hozzá a filmhez.
• Matte painting/Festett háttér: Kézzel festett vagy digitális háttérképek, amelyeket egy jelenethez adnak hozzá, hogy nagyobb tájat vagy különleges környezetet teremtsenek.
• Green/Blue screen compositing: Olyan technika, ahol a színészeket egy egyszínű háttér előtt rögzítik, majd a háttér helyére CGI-t, festett háttereket vagy más videókat illesztenek be. (Ez a technológia szinte már bárki számára  megfizethető és elérhető, sőt a legtöbb videóvágó program már automatikusan tudja kezelni a zöld hátteret.)
• Praktikus effektek digitális feldolgozása: Valós fizikai elemek, mint például robbanások, tűz vagy víz, amelyek digitálisan módosítottak vagy kibővítettek.
• Digitális utómunka: Színek, fények és más vizuális elemek digitális javítása vagy módosítása.

A világ Neo szemével. A CGI nélkül a Mátrix megvalósíthatatlan lett volna. 

Vagyis

• A CGI egy konkrét technológia vagy eszköz, amely számítógépes grafikával létrehozott képeket és animációkat jelent.
• A VFX egy általánosabb kifejezés, amely mindenféle vizuális effektust magában foglal, beleértve a CGI-t is, de emellett más technikákat és utólagos feldolgozást is.

A CGI tehát a VFX egyik eszköze, de a VFX szélesebb körű, és számos technológiát és módszert ötvöz a látványos vizuális elemek létrehozásához.

Nos, akkor ha az alapokat tisztáztunk, nézzünk egy kis CGI történelmet.

       A 90-es évek: Az áttörés és a robbanásszerű fejlődés

A 90-es évek a speciális effektusok terén a radikális változások és a technológiai forradalom évtizede volt. Az ebben az időszakban készült filmek nemcsak technikailag előremutatók voltak, de jelentős hatással voltak a későbbi filmkészítésre is. Nézzünk most a CGI fejlődését 5 olyan filmen, amit tuti, hogy mindenki ismer.

       1. Terminátor 2: Az ítélet napja (1991) – A CGI igazi hatalmának megmutatkozása

Az évtized egyik legfontosabb mérföldköve a Terminátor 2: Az ítélet napja (1991) volt. James Cameron rendezése forradalmi hatással bírt a CGI iparágra, különösen a T-1000-es, folyékony fém robot karakterének megalkotásával. Az Industrial Light & Magic (ILM) által fejlesztett technológia elképesztő látványt nyújtott, és a folyékony fém effektek azóta is a CGI történelem egyik legikonikusabb alkotásai közé tartoznak. Az ILM csapata az Abyss tapasztalataira építve hozta létre ezt a komplex karaktert, ami bebizonyította, hogy a CGI nemcsak díszítésként, hanem a történet szerves részeként is funkcionálhat. 

Szinte kitörölhetetlenek a közös filmes tudatból a T-1000-es átalakulásai, amikor folyékony fémből formálódik különböző alakokra. Ezek a jelenetek amellett, hogy nagyon jól néztek ki a CGI erejét demonstrálták, és a karakter azóta is a legemlékezetesebb filmes gonoszok közé tartozik. Az ilyen jelenetek nemcsak lenyűgöztek, hanem újraértelmezték azt is, mire képes a filmkészítés.

A T-1000-es álcát vadászik magának a filmtörténet egyik legikonikusabb jelenetében.

       2. Jurassic Park (1993) – Amikor a CGI életre kelt

Steven Spielberg Jurassic Park című filmje (1993) új szintre emelte a speciális effektusok világát. A film célja az volt, hogy élethű dinoszauruszokat mutasson be, és a CGI megoldások, amelyeket az ILM fejlesztett, teljes mértékben képesek voltak ezt a célt elérni. A korábban stop-motion technikával készült filmek dinoszauruszaihoz képest a Jurassic Park CGI dinoszauruszai hihetetlenül valóságosnak tűntek, és az effektek olyan részletgazdagságot mutattak, amit korábban még nem láttunk. A film sikere és a benne használt CGI technológia bebizonyította, hogy a számítógépes grafika képes a valósághoz hű illúziót teremteni. 

A Jurassic Park azon képessége, hogy meggyőzően ábrázolja a dinoszauruszokat, olyannyira hatásos volt, hogy az állatok szinte valóságosnak tűntek. A Tyrannosaurus Rex azon jelenete, amikor üldözi a főszereplőket a dzsipben, a film egyik legemlékezetesebb pillanata, amely a CGI technológia csúcsának számított akkoriban.

Meghűl az ember ereiben a vér, olyan jól sikerült ez a T-Rex.

       3. A függetlenség napja (1996) – A CGI és a praktikus effektek kombinációja

Roland Emmerich „A függetlenség napja” című filmje (1996) újabb lépcsőfok volt a speciális effektusok terén. A film gigantikus méretű idegen inváziót mutatott be, hatalmas robbanásokkal és lenyűgöző látványvilággal. Érdekes módon, míg a film tele volt CGI jelenetekkel, a készítők nem mondtak le a praktikus effektek használatáról sem. A Fehér Ház felrobbantásának jelenete például egy miniatűr modell segítségével készült el, amit lassított felvétellel rögzítettek. Ez a kombináció – a CGI és a praktikus effektek összekapcsolása – a film varázsát és hihetőségét tovább fokozta.

A Fehér Ház felrobbantásának jelenete a filmben nemcsak technikailag volt figyelemre méltó, hanem szimbolikusan is. Az amerikai hatalom jelképeinek ilyen mértékű pusztítása a közönségre mély hatást gyakorolt, és a film látványvilágának meghatározó eleme lett.

Támadnak az idegenek, mi meg tátjuk a szánkat!

       4. Titanic (1997) – A CGI és a valós díszletek találkozása

James Cameron Titanic című filmje (1997) újabb technológiai bravúrral gazdagította a speciális effektusok történelmét. A film hatalmas, valósághű díszletek és a CGI páratlan kombinációjával teremtette meg a süllyedő Titanic illúzióját. A filmben a hajó számos jelenetét CGI-vel egészítették ki, például a süllyedés közben széteső részeket, vagy a vízben menekülő embereket. A CGI-t és a valós díszleteket úgy kombinálták, hogy a közönség számára a látvány teljesen természetesnek tűnjön, ami a film kasszasikere mellett az Oscar-díjat is meghozta a legjobb vizuális effektek kategóriájában. 

A Titanic süllyedésének jelenete, amely CGI-t és valódi díszleteket ötvözött, hihetetlenül látványos és érzelmes volt. A jelenet megalkotása rendkívüli precizitást és technikai tudást igényelt, és a film egyik legfontosabb pillanata lett, ami hosszú időre bevésődött a nézők emlékezetébe.

Micsoda mozis pillanat! Lenyűgöző!

       5. Mátrix (1999) – A bullet time technika születése

A 90-es évek végét a Mátrix (1999) zárta le, amely szintén új fejezetet nyitott a speciális effektusok világában. A Wachowski testvérek filmje nemcsak a CGI terén hozott újdonságokat, hanem a „bullet time” technika bevezetésével is. A jelenet, amelyben Neo a levegőben hajol el a golyók elől, egyaránt forradalmi és ikonikus lett. A „bullet time” technika lényege, hogy a kamera több szögből rögzíti ugyanazt a pillanatot, majd ezek a képek egyesítve lassított mozgásban jelennek meg. Ez a technika azóta számos más film és reklám alapját képezte, és a Mátrix látványvilágát örökre a mozitörténelem részévé tette. 

A Mátrix bullet time technikája annyira ikonikus lett, hogy számos paródia és utalás született rá a popkultúrában. Ez a technológia nemcsak a film egyik leglátványosabb jelenete lett, hanem az akciófilmek új korszakát is elindította.

Neo a golyókkal küzd, mi meg nem hiszünk a szemünknek!

       Az ILM és más VFX stúdiók szerepe

Az Industrial Light & Magic (ILM) kulcsfontosságú szerepet játszott a 90-es évek CGI forradalmában. George Lucas cége (ami sajnos mára már a Disney kezében van a Lucasfilmmel együtt) már a Star Wars filmekkel is úttörő munkát végzett, de a 90-es években végleg meghatározóvá vált az iparágban. Az ILM mellett olyan stúdiók is komoly sikereket értek el, mint a Digital Domain, amelyet James Cameron alapított, vagy a Sony Pictures Imageworks, amely a Jumanji (1995) és a Starship Troopers (1997) speciális effektjeiért volt felelős.

Még egy baró Verhoven film, a Csillagközi invázió.

       A digitális utómunka térnyerése

A 90-es években a digitális utómunka is egyre fontosabbá vált a filmkészítésben. Míg korábban a praktikus effektek és a mechanikus trükkök domináltak, ebben az évtizedben a digitális eszközök nélkül egyre elképzelhetetlenebb lett a filmgyártás. A filmek vágása, a színek korrekciója, a hanghatások és a vizuális effektek mind a digitális technológia fejlődésének köszönhetően váltak egyre kifinomultabbá. Az ebben az időszakban történt technológiai újítások és a CGI terén elért eredmények a modern filmek alapját képezik.

Az évtized forradalmi CGI újításai megnyitották az utat a digitális effektusok dominanciája előtt. Ma már szinte minden nagyobb hollywoodi produkcióban jelentős szerepet kap a CGI, legyen szó akciófilmekről, sci-firől vagy akár animációs filmekről. A digitális technológia fejlődése lehetővé tette a filmkészítők számára, hogy elképzeléseiket korlátok nélkül valósítsák meg, és a 90-es évek úttörő alkotásai megalapozták ezt a folyamatot.

Bezár a jurakori bazár. A T-Rex teljes pompájában. Wow!

A speciális effektusok lassan kinléptek a fényre, már nem csupán látványos kiegészítések voltak, hanem szerves részét képezték a történetmesélésnek. A CGI és a praktikus effektek kombinálása révén a rendezők képesek voltak olyan világokat és karaktereket létrehozni, amelyek nemcsak vizuálisan, hanem narratív szempontból is jelentősek voltak. Ez a szemléletmód ma is jellemzi a filmkészítést, ahol a látvány és a történet szoros együttműködésben teremt élményt a néző számára.

Egy szó, mit száz, a 90-es évek a speciális effektusok szempontjából is egy forradalmi időszak volt, amely meghatározó hatással volt a modern filmkészítésre. Az ebben az évtizedben készült filmek technológiai újításai, örökre beírták magukat a filmtörténelembe, és megmutatták, hogy a CGI és a speciális effektek hogyan képesek új dimenziókat nyitni a mozi világában. A technológia fejlődése és a kreatív alkalmazások lehetővé tették a filmkészítők számára, hogy olyan elképesztő világokat hozzanak létre, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és ezzel újraértelmezték a film médiumát.

Nos, itt a vége a mai posztnak. Remélem élvezettel olvastad. Ha valami kimaradt és hiányolod, ne habozz  megosztani velem. 

Ajánlom figyelmedbe a többi posztot is itt a blogon, nyugodtan szemezgess oldalt a címkék között, hiszen egyre több filmről olvashatsz izgalmas és érdekes dolgokat. Van itt Robotzsaru, Jól áll neki a halál, Kampókéz, Szellemirtók, Rambo, hogy a Move Geek posztokat ne is említsem.

A képeket, mint mindig, most is a Filmgrab oldalról válogattam.

Emellett mindig elfelejtem, hogy követhetsz Facebookon és van kibeszélős csoportunk is, a Popcorn és Kóla szóval, ha közösségre vágysz, gyere, alakítsuk együtt. 

A jövő héten maradunk a szatíráknál, de most egy itthoni produkcióban merülünk el. Ez pedig nem más, mint Tímár Péter mesterműve, a Csinibaba. 

Tali jövő héten, addig is jó hétvégét, jó filmezést. 

Csuborka!

Faszi